Bloomberg
Magyarország is vett abból az izraeli kémszoftverből, amely politikusok, civil aktivisták és újságírók megfigyelésére szolgál. Hírek szerint olyan hatalmak társaságába került ily módon, mint Oroszország, Üzbegisztán, Izrael, Szaúd-Arábia, Katar, Indonézia és Szingapúr. A leleplezést a Torontói Egyetem tette közzé a Microsoft jelzése alapján.
Eszerint 10 ország több mint 100 ellenzékinek minősített célszemély számítógépére, okos telefonjára, illetve olyan egyéb készülékére állt rá, amelyhez internet kell, hála az izraeli Candiru nevű vállalat portékájának. A program kihasználta a Windows több gyenge pontját. Hogy kik voltak az áldozatok, azt nem árulta el a Microszoft biztonsági illetékese.
Mindenesetre az érintett kormányok, illetve autoriter vezetők ily módon betekintést nyertek magánszemélyek, valamint a politikai ellenzék digitális levelezésébe. Előzőleg egy másik izraeli társaságról, az NSO-ról is kiderült, hogy hasonló termékben utazik, de az azt állította, hogy amit ő előállított, az csakis a terrorizmus és a bűnüldözés céljait szolgálja. Ennek megfelelően 55 országnak nem is adta el, továbbá lépéseket tett, hogy a vevők közül senki se élhessen vissza a rendszerrel.
Ugyanakkor a kanadai egyetem arra figyelmeztet, hogy a tekintélyuralmi rendszerek egész digitális arzenálból válogathatnak. A Candiru szoftvere 16 millió euróba kerül, de azzal egyidejűleg csak legfeljebb 10 ember számítógépes postájára lehet rákapcsolódni. De ha még rászánnak 1,5 milliót, akkor már további 15-tel lehet növelni a megfigyeltek számát.
A vásárlók egyébként kötelezték magukat, hogy az USÁ-ban, Oroszországban, Kínában, Izraelben és Iránban nem használják a rendszert, ám kiderült, hogy ezt nem mindig tartották be.
AFP
Az igazságügyi biztos úgy nyilatkozott a magyar és a lengyel vezetéssel kialakult ellentétről, amely immár az egész EU jogrendjét veszélyezteti, hogy elejét kell venni a példa tovaterjedésének. Vagyis nem szabad, hogy más országok is megkérdőjelezzék az alapelveket, többé-kevésbé agresszív módon. Reynders szerint ha nem parancsolnak megálljt a folyamatnak, akkor az az egész unió létét fenyegeti. Előzőleg Orbán Viktor dühödten fogadta, hogy a Bizottság nem nézte el a pedofília ellenes törvényt. Lengyel kollégája pedig úgy kommentálta a Varsó ellen kezdett újabb jogállami eljárást, hogy országát nem lehet diszkriminálni. És sehol sincs benne az alapszerződésekben, hogy a jogrendszer reformja Brüsszelre tartozna.
Ily módon az egész uniós jog elsődlegessége is kétségessé válik, miután a két ország kisebb-nagyobb sikerrel már idáig is kétségbe vont bizonyos értékeket, beleértve a jogállamot. Mindenesetre Kovács Zoltán most az üzente a Twitteren, hogy Bizottság egyértelművé tette: azt akarja, hogy Magyarország migránsokat engedjen be, de ha ennek az Orbán-kormány eleget tesz, akkor ezek az emberek maradni akarnak, márpedig szó sem lehet arról, hogy az ország bevándorlók hazája legyen.
FT
A Bizottság szóvivője azt közölte, miután a testület több kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett a magyar és a lengyel kormány ellen, hogy Brüsszel fölöttébb aggódik a lengyel jogállam állapota miatt. Mint ismeretes, előzőleg a lengyel Alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy az Európai Bíróságnak nincs joga beleavatkoznia a bírák jogállásának módosításába. A luxemburgi testület ezek után mondta ki ismét, hogy be kell szüntetni a nemrégiben felállított Fegyelmi Kamara működését, mivel az sérti a közösségi jogrendet.
A tudósítás az LMBT-jogok korlátozása miatt indult új eljárás kapcsán idézi Gulyás Gergelyt, aki kijelentette, hogy az EU-nak semmi köze a magyar gyerekek érdekeinek a védelméhez.
Washington Post/AP
Az unió nagyobb sebességre kapcsolt a jogi harcban Magyarország és Lengyelország ellen a jogállam és az alapjogok ügyében, miután bírálók szerint a két országban e tekintetben egyre rosszabbra fordul a helyzet. Ám a lengyel miniszterelnök úgy reagált, hogy az Európai Bíróságnak nincs jogköre az ügyben, miként alakul az igazságszolgáltatás a tagállamokban. Brüsszel számára viszont nem kétséges az uniós jog elsőbbsége. Az EUB-nak még az ideiglenes rendelkezései is kötelezik a kormányokat, a nemzeti hatóságokat, illetve bíróságokat – mondta a szóvivő.
Der Standard
Orbán Viktor csak még jobban elszemtelenedett, amióta kivált az Európai Néppártból. Ezt állapította meg az osztrák konzervatívok egyik EP-képviselője. Lukas Mandl szerint ily módon azonban veszélybe kerül a földrészen az egész egyesülési folyamat, mert részben a belső gondok, részben pedig a külső aknamunka az EU szétszakadásával fenyeget. A magyar kormányfő most már az unió neveletlen gyermekének a szerepében tetszeleg, és igyekszik elterelni a figyelmet a korrupcióról.
Annak azonban félre kell vernie a vészharangokat Strasbourgban, hogy Budapesten megbírságoltak egy könyvkereskedőt, mert a hatalom úgy ítélte meg, hogy olyan kötetet árult, amelyet nem kellett volna. Miközben semmi sem jelképezi jobban a Felvilágosodást és a nyugati hagyományokat, mint éppen a könyv. Ennélfogva meg kell védeni az emberi méltóságot és a szabadságjogokat a magyar, valamint a lengyel, a cseh és a román állam ellenében is.
FAZ
Lengyelország égbekiáltóan semmibe veszi az európai gondolatot, benne a sokszínűséggel és az identitással, sőt, búcsút int az EU-nak, amikor gyarmatosítással vádolja meg Brüsszelt és nem tesz eleget az EUB ítéleteinek. Így értékeli a vezető német konzervatív újság kommentárja. A közösség előnyei csak akkor érvényesülnek, ha minden tag tartja magát a jóváhagyott szabályokhoz.
Közben azonban soha nem szabad szem elől veszíteni, hogy az európai jog felülírja a nemzeti jogszabályokat, és hogy tisztelni kell a nemzeti sajátosságokat. Merthogy mondjuk, Németország semmivel nem különb, mint Luxemburg, Lengyelország vagy éppen Magyarország. Ám éppen több új keleti taggal baj van, mivel csak barát-ellenség-modellben tud gondolkodni, és azt hiszi, hogy bérlete van az igazságra. Nyilvánvalóan még mindig nem értették meg, hogy nagy hazai többség birtokában sem tehetik, amit csak jónak látnak.
Éppen a kisebbségeket kell védeni, a melegeket, transz neműeket és másokat, mert ha nem felelnek meg a kormányok elképzeléseinek, hivatalosan kirekesztik őket, akkor Budapestnek és Varsónak európai eljárással kell szembenéznie. Különösen vonatkozik ez arra, hogy a PiS megpróbálja járszalagra venni az igazságszolgáltatást. És hogy ezúttal kétségbe vonja az Európai Bíróság felhatalmazását, mármint hogy az véleményt nyilvánítson az ügyben, nos, az új szintre emeli a viszályt. Úgy hangzik, mintha Lengyelországban felmondaná minden kötelezettségvállalását.
Süddeutsche Zeitung
Az unió aggódik, viszont fogalma sincs, hogy a Bizottság miként tudná jobb belátásra bírni Lengyelországot. Volna persze egy eszköz, csak annak alkalmazásához bátorság kellene. Pedig Brüsszel akár elégedett is lehetne, hiszen az Európai Bíróság mindenben helyt adott a keresetének Varsóval szemben. Már harmadszor mondta ki, hogy az igazságügy reformja ellentétes az EU-joggal. Csak éppen ettől a PiS nem gondolja meg magát, mint ahogy nem hat rá a 7-es paragrafus alapján folyamatban lévő eljárás sem. Ahogy Magyarországra sem.
Katarina Barley, az EP német szociáldemokrata alelnöke úgy látja, hogy Lengyelország fél lábbal már az európai jogközösségen kívül áll. Ezért újra stoptáblát kell felmutatni a lengyel jogállamiság elépítésének. A politikus ezúttal is felszólította a Bizottságot, hogy az végre lépjen és anyagi lépésekkel vigyen be érzékeny csapást a Jog és Igazságosságnak. Vagyis naponta kemény pénzbüntetést kellene kiszabni az országra, mindaddig, amíg ténykedik a Fegyelmi Kamara.
Brüsszelben ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy Lengyelország még nem kapta meg a zöld jelzést a gazdasági mentőcsomag felhasználásához. Magyarország esetében az unió ragaszkodik ahhoz, hogy támogatások tisztességes elköltéséhez, illetve a csalások megelőzéséhez szükségesek a független bíróságok.
Euronews
„Minden Orbán Viktorral szembe kell állítani egy Maia Sandut” – írja az Európai Parlament moldáviai jelentéstevője, valóságos csodának minősítve, hogy a kicsiny kelet-európai országban a nyugatbarát erők kerekedtek felül a napokban tartott választáson, minden eredendő helyzeti hátrányuk ellenére is. Dragos Tudorache, aki a liberális frakció tagja, úgy ítéli meg, hogy Moldova leckét adott demokráciából a földrésznek, éppen akkor, amikor nagy veszélynek vannak kitéve a közös értékek.
Brüsszelből nézve a magyar állapotok meglehetősen sötétek, Moldovában pedig az látszik, hogy ott egyhamar aligha lehet megoldani a gondokat. Ám jött Sandu és bebizonyította, hogy országában vannak olyanok, akik hajlandóak feláldozni magukat, és hogy Európának támogatnia kell őket. Minden fenntartás és korlátozás nélkül. A politikus tökéletes ellentéte Orbán kénes figurájának.
Az EU számtalan lehetőséget kínált Magyarországnak, ám azokat a miniszterelnök a saját érdekében használta fel. Ily módon szemben megy a polgárok érdekeivel és jövőjével. Moldova esélyei sokkal korlátozottabbak, lásd a korrupciós botrányokat és az erős megosztottságot. De felbukkant Sandu, amiből a tanulság az a kontinensnek, hogy ugyanolyan határozottsággal kell kiállnia a demokrácia mellett, mint ahogyan azt ő tette. És hogy a jogállamot meg lehet védeni.
Spiegel
Az EU és Lengyelország ellentéte még veszedelmesebb a földrész számára, mint a Brexit, de Varsó már a végső összecsapásra készül a bírák megregulázása kapcsán. Felfogása az, hogy az igazságszolgáltatásnak a hatalom oldalán kell állnia, úgy hogy a mostani rendszer igen sokat tett a szakma függetlenségének bedöntéséért. Sőt, a lengyel Alkotmánybíróság már azt is kinyilvánította, hogy mit tart az Európai Bíróságról: semmit. A jövő hónap elején várható ítélete az uniós jog elsőbbségéről, amit egy lengyel szakértő „harcászati atomfegyvernek” nevezett.
Kaczynki és igazságügyi minisztere, Ziobro azon ügyködik, hogy felszámolja a jogállamot. Ha sikerül nekik, akkor a lengyeleknél hamarosan török állapotok alakulnak ki – figyelmeztet az Európai Stabilitási Kezdeményezés igazgatója. Gerald Knaus szerint épp ezért mindeddig példátlan eszközt kell bevetni: a Bizottságnak Lengyelország ellen kell szankciót kezdeményeznie az Európai Bíróságnál. (Idáig ilyesmire csak nagy magáncégek esetében akadt példa.)
Az EU eddig olyan közösségnek számított, amelyet a gazdasági érdeken túl a normák és értékek tartottak össze. Ha most Varsó kiválik a jogrendszerből, akkor az unióból laza gazdasági szövetség lesz. Vagyis alig több mint az Európa Tanács, tehát demokráciák, féldemokráciák és tekintélyuralmi rendszerek laza klubja. Ám Brüsszelnek, Berlinnek és mindenkinek, akinek számít a kontinens, minden erővel meg kell akadályoznia a lengyel jogállam szétesését. Von der Leyennek azonnal lépnie kell, hogy visszatartsa a PiS-nek szánt pénzeket. Ebben alighanem a lengyelek többsége is egyetértene vele, mert hiába mondja Kaczynski, ők szívesen vannak az EU-ban.
New York Times
EP-képviselők és jogi szakértők, akik szabadabban tudnak beszélni, mint a Bizottság tagjai, úgy vélik, hogy a legutóbbi magyar és lengyel kormányzati lépések kellő alapot adnak a gazdasági helyreállítási alap felfüggesztéséhez. Laurent Pech, a londoni Middlesex Egyetem professzora úgy fogalmaz: a jogállam már oly mértékben sérült Lengyelországban, hogy a jogállami mechanizmust azonnal működésbe lehet hozni. Merthogy az ország alapjaiban sértette meg a tagsági feltételeket.
A szakértő szerint a lengyel Alkotmánybíróság tegnapi döntése felgyorsítja az ország kilépését. Mások szerint azonban ez túlzás, mert a lakosság javarésze támogatja a bennmaradást és sokra tartja az uniós támogatásokat. Ugyanakkor a varsói koalíció erősen megosztott, de Morawieckire egyébként is nyomás nehezedik a vírusválság elbaltázása és amiatt, hogy az ország esetleg kénytelen búcsút inteni EU-s pénzeknek.
Der Standard
A Magyar Hang mai száma hirdetésben teszi közzé 7-pontos Európa-tervét a Neos osztrák ellenzéki párt. Az akció, amely válasz kíván lenni Orbán Viktor hasonló nyugat-európai reklámhadjáratára, a pártvezető, Beate Meinl-Reisinger aláírásával vázolja, hogy a tömörülés jövőbemutató, egységes földrészt akar, amely védi a kisebbségeket, valamint a sajtó- és véleményszabadságot. Egyben felszólítja a magyar kormányt, hogy az vegye komolyan ezeket az értékeket.
A Neos próbálkozott két más magyar lapnál is, de azok elzárkóztak a kéréstől.
FT
A kommentár úgy látja, hogy igencsak törékeny a putyini Oroszország homlokzata, és bár az erősödő populizmus eltérítette útjukból a demokráciákat, a tekintélyelvű rezsimek hajlamosabbak összeomlani a nyomás alatt. Amerika még mindig szenved Trump uralmának utóhatásaitól. Európában a demagógok támadások tömkelegét indították a pluralista értékek és normák ellen. De a demokratikus intézmények állják a rohamot.
Közben Putyin, Erdogan és Hszi odahaza változatlanul kézben tartja a gyeplőt, ám Kína még inkább azon van, hogy lebontsa a nemzetközi rendet. De ezek a rendszerek olyanok, hogy egészen az utolsó pillanatig erősnek látszanak, míg csak össze nem omlanak egyik pillanatról a másikra.
A nacionalista autokratáknak külső ellenségre van szükségük, hogy igazolják a hazai elnyomást. Putyin a frissen átalakított Nemzetbiztonsági Stratégiában azt állítja, hogy az USA és a NATO bekeríti és ostromolja országát. A gazdasági szankciók pedig szintén támadást jelentenek a nemzeti szuverenitás, valamint a területi épség ellen. De emellett kulturális és civilizációs támadás is folyik a nemzeti hagyományok és szokások ellen.
Ám a moszkvai Carnegie Központ igazgatója szerint a Kreml már felismerte, hogy odahaza is baj van: gyenge a gazdaság, amely erősen függ a szénhidrogének kivitelétől, rosszul alakul a lakosság lélekszáma, a technológia sokszor elavult. Ezt még csak tetézi a grasszáló korrupció, ami a hatalom legfelső szintjéről indul. Az elfolyó közpénzekért és a zuhanó életszínvonalért nem lehet a külföldet felelőssé tenni. Emellett a nyugati klímavédelmi tervek még inkább visszavetik az orosz földgáz- és olajexportot.
Putyin egyetlen gondja, hogy miként tartsa fenn hatalmát, e célért szívesen feláldozza az ország jövőjét. De előbb elmegy, mint ahogy az oroszok megfizetik az árát. Ám az autokraták pontosan tudják, hogy mennyire ingatag a rendszerük. Hszi is azért alkalmazza az elnyomást, mert fél, már túl azon, hogy mindent ellenőrizni akar. A kérdés csupán az, mikor omlanak össze ezek a rezsimek.
